Én naivan azt hittem, hogy megint úgy lesz, mint négy éve: bemegyek, aláírok, ikszelek, eljövök. ehelyett most kisebb sort kellett kiállnom, ami nem feltétlenül azért volt, mert sokan voltak, hanem azért, mert mindenki szájában megaludt a tej. úgyhogy viszonylag hosszú perceken át nézhettem a tréningnadrágban, otthonkában szavazó háziasszonyokat, nagymamákat, akik valószínűleg a vasárnapi ebéd készítése közben rohantak ki.
Rutinos akartam lenni, már jó előre elővettem a tollamat, mire a hölgy a regisztrációnál megkért, hogy ne a saját tollamat használjam, hanem az övékét, mert ez kifejezetten erre a napra van. ahelyett, hogy felsikoltottam volna, hogy hagyjuk már!, átvettem a két szavazólapot, amik összerakva nálam is nagyobbak voltak. aztán ikszeltem. vártam, hogy a szavazófülkébe és utánam jön, hogy biztosan az ott rögzített tollat használjam, de ez mégse történt meg.
Este pedig nagyon meg fogok lepődni az urnazáró bulin.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése